Meglepő felvilágosítással szolgált Dr. Mokrai Mihály lapunk kérdésre, amelyben arról érdeklődtünk, milyen hatása lesz a nemrég bejelentett változásnak, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások újraszabályzásának az önkormányzat életére.
Az önkormányzatok hatáskörét csökkentő törvény szerint azok a 90 millió forintot elérő beruházások, amelyek 15 főt foglalkoztatnak, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősíthetők. Mi következik ebből a lakókörnyezetünk és a lokális gazdaságunkra nézve? – tettük fel kérdésünk Miskolc város gazdálkodási tanácsnokának.
„Bár a végrehajtási utasítást még nem ismerjük, szinte biztosra vehető, hogy a jövőben minden fejlesztés állami beruházássá válik. Minden, amihez az Európai Unió vagy a kormány biztosít 50%-ban forrást. Ez azt jelenti, hogy a kormány gyakorlatilag elviheti, amit csak akar.”
Mokrai Mihályt az önkormányzat terveiről is megkérdeztük, hiszen a következő fejlesztési év 2024-ben veszi kezdetét.
„Most decemberben 14 fejlesztés fejeződik be Miskolcon, jelenleg ezek lezárási hajrája zajlik. Ezt követően januárjában indul el az újabb hétéves ciklus. Az első két évben gyakorlatilag az előkészítő folyamatok zajlanak majd. Miskolc önkormányzatának összesen 22-24 milliárd forint jut majd, ám nagy probléma az, hogy a terveztetésre nincsen pénz folyósítva, ezt saját forrásból kellene megoldani az amúgy is nehéz anyagi helyzetben működő városnak. Most egy felterjesztésben éppen azt szeretnék elérni, hogy bizonyos összegek már a terveztetés szakaszában lehívhatók legyenek” – árulta el lapunknak Mokrai.
A tanácsnok hozzátette: „az előző városvezetés nem volt annyira sikeres a fejlesztésekben, illetve a pályázati összegek elnyerésében, mert 17%-on állt a pályáztatás, amikor a covid miatt meghosszabbították a pályázatok benyújtásának határidejét, de végül a 2019-ben megválasztott városvezetés pályázatokért felelős csapata szép hajrát mutatott be, amiért hatalmas dicséret illeti: sikerült a meghosszabbított határidő végére 84%-85%-ra felvinni a 17%-ot.”
Arra kérdésre, hogy miért nem érték el a 100%-ot, így felelt: „Néhány tendert többször is ki kellett írni, mert mindig csak egy cég pályázott, és az is olyan magas összeget kért, amire az önkormányzatnak nem volt elég pénze. Ezért nem valósulhatott meg például az elektronikus jegyrendszer bevezetése a helyi tömegközlekedésben.”
Milyen veszélyekkel jár, ha egy beruházás megkapja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás státuszát? – tettük fel a kérdést. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 87 esetben akadt erre példa az elmúlt négy évben.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházásoknál lerövidül az engedélyeztetési idő. Nem vonatkoznak rájuk a helyi korlátozások, nem kötelesek a szigorú környezetvédelmi hatástanulmányokat elvégezni. Az ilyen kiemelt beruházások körébe tartoztak a Fertő-tavat és a Balaton érintő környezetkárosító beruházások, továbbá a gödi, az iváncsai és a debreceni akkumulátorgyárak, ipari parkok fejlesztése. 2023-ban már ezektől, például az ácsi katalizátorgyártól volt hangos a sajtó. Az ilyen kiemelt beruházásokból származó adóbevételek elvonhatók az önkormányzattól, így drasztikusan szűkülhet az önkormányzatok mozgástere és költségvetése.
Összességében tehát attól függetlenül, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy-e vagy sem, minden 90 millió forint feletti vállalkozás gazdája a kormány lesz.
Érdekesség amúgy, hogy a kiemelt beruházássá nyilvánítás nem a FIDESZ-KDNP kormány ötlete alapján született. Ennek az eljárásnak a törvényi hátterét még 2006-ban az MSZP-SZDSZ koalíció ágyazta meg, azzal a céllal, hogy az Európai Uniótól lehívható összegekből minél előbb, gyorsított eljárásban létrejöhessenek a beruházások, gigaprojektek.
Ám az eredeti, 2006-os törvényt 2010 óta már 40 alkalommal módosították. Az elmúlt években azonban folyamatosan a helyiek tudta és megkérdezése nélkül hoznak döntéseket, például közönség nélküli közmeghallgatásokat követően.
A lakosság jelenleg joggal érzi azt, hogy nincs beleszólása a lakóhelyét érintő ügyekbe, hogy hol épül munkásszálló vagy hová milyen gyár települ. Nem közlik vele, hogy mindezeknek milyen hatása lesz a környezetre, az ingatlanárak és a munkaerőpiacra; és hogyan léphet fel a döntések ellen.
Igaz, hogy 2024. július 1-jétől lehet majd másodfokú fellebbezést beadni a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknál is, ám, hogy milyen ügyekben, azt majd egy külön kormányrendelet rögzíti. Azt azonban már előre kikötik, hogy a környezetvédelmi hatóság döntését közigazgatási perben nem lehet megváltoztatni.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a profit és az urambátyám szemlélet mindent felülír. Kontroll nélkül valósítható meg a környezetpusztítás, a helyiek érdekét alárendeli a kormány egy szűk gazdasági csoport nyereségvágyának.
2010 óta a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” státuszt a kormány gátlástalanul nagy számban alkalmazza: legyen szó mezőgazdasági, ipari, turisztikai és közlekedési fejlesztésről; a sportberuházásokról már nem is szólva. Arra viszont kevesebben figyeltek, hogy két kézzel ontották a pénzt az egyházakba és a „konzervatív” kulturális intézményekbe. Ezek a beruházások mérgező gomba módra szaporodtak el országszerte.
A K-Monitor által készített összesítés adatai szerint 2018 és 2022 között több mint 1000 beruházást minősítettek nemzetgazdasági szempontból kiemeltté, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 87-et.
Miskolc közeli példákkal élve ide sorolható a „Diósgyőri vár komplex fejlesztése” a Modern Városok Program keretében, a Miskolctapolcai fürdő és környezetének fejlesztése. A borsodi megyeszékhelyen forrást tettek a gyermek- és ifjúságpszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer infrastrukturális feltételeinek fejlesztésébe, de kiemelt üggyé nyilvánították az aktív fekvőbeteg-ellátási forma kiváltását az egynapos sebészeti ellátás rendszerével. Kiemelték a pszichiátriai ellátórendszer, a pszichiátriai és addiktológiai gondozóhálózat fejlesztését. Történtek járműipari (Miskolc II. kerületében) és repüléstechnikai beruházások, felépült egy gyártócsarnok és munkásszállások.
Szerző: Artzt Tímea
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
